Kezdőlap       Bemutatkozás       Elérhetőségek       Dokumentumok       Galéria     
Bemutatkozunk

Községünk a bihari térség szívében fekszik, a magyar-román határhoz közel, Berettyóújfalu városa és Körösszegapáti között, Berettyóújfalutól 14 kilométerre, Debrecentől pedig mindössze 50 kilométerre, de a régió két nagy fürdővárosa, Hajdúszoboszló és Gyula is elérhető egy órán belül autóval. A község földrajzi elhelyezkedése kiváló, hiszen Hajdú-Bihar megye jelentősebb települései könnyen megközelíthetőek innen közúton. Vasúti közlekedés csak Berettyóújfalutól van, de a buszközlekedés kitűnő.

A település környéke tájvédelmi körzet, ökológiailag értékes természetvédelmi terület, melyet két csatorna, az Ölyvös és a Kutas fog közre. A Hortobágyi Nemzeti Park felügyeli az itteni értékeket, a szürkemarha állományt, és a túzokfészkeket. A közeli víztározó pedig vízi madarak tömegeit látja vendégül.

Mezősas legértékesebb műemléki jellegű épülete a református templom, melynek belső berendezése késő klasszicista, orgonáját Friedl Lipót építette 1894-ben.

A falu lakosainak létszáma az évek alatt jelentősen csökkent. Az 1980-as évek elején még megközelítette a 900 főt, de ma (2011 évi adatok szerint) ez a szám, alig éri el a 650-et. A mai lakosok viszont egy olyan faluban élnek, amely akarja, és képes a fejlődésre.


Múltunk

Az első írásos emlék a faluról 1213-ból való. A nagyváradi levéltárban fellelhető oklevél adatai szerint SÁS néven szerepel. A török hódoltság kezdetekor 1410-ben SAAS nemesi néven fordul elő úgy, mint SAS 1486-ban a Csáky család egyik oklevelében szerepel. 1552-ben már 21 portás helység az Ártándy és a Sasy család birtokában.

1605-ben Bocskai István hajdú-megyei kiváltságot ad a falunak, Haraszty Árpád főhadnagy és Tomory Demeter alhadnagy parancsnoksága alatt 59 hajdúvitéz telepedett itt le.

A török hódítás következtében 1660-tól teljesen elnéptelenedik, a lakosai más falvakban élnek tovább közel 80 évig. 1740-ben jelzik újra a császári összeírások, 1755-tól újra íródnak az anyakönyvek, ismét vannak írásos emlékek.

Az 1848-as szabadságharc idején a feljegyzések 45 személyt említenek, akik a harcokban haltak meg. A falu 59 gyalogost és 16 lovas nemzetőrt adott a szabadságharcnak, de sajnos sorsukról nincs emlék.

A dualizmus korában olvasóegylet, lövészegylet is működött jelezve, hogy él a település.

Az első és a második világháború több száz áldozatot követelt, nekik állított emléket a falu 1994-ben. 1945-től megindult az újjáépítés, először a templomot javították meg, ami 1947-re el is készült. 1950-től az addigi egyházi általános iskolát államosították és megalakult az Egyetértés mgtsz is.

1960-ban 4 szomszédos község összevonásával nagyközségi közös tanács alakult, ami csak a rendszerváltáskor bomlott fel a népszavazást követően. A 60-70-es években nagyon kevés beruházás történt Mezősason, talán a vízművet és az óvodát lehetne említeni. Ugyanekkor indult meg a nagyarányú elvándorlás.

1990-ben az első szabad választásokon Bagdi János lett a polgármester.

1990-től napjainkig óriási fejlődés történt minden téren. A községben minden út szilárd burkolatú, van vezeté-

kes gáz és telefon. Az iskola több lépcsőben megújult és jelenleg egy modern jól felszerelt általános iskola áll a gyerekek rendelkezésére.


Készítette: SileoWeb
Fejléc fotó: Kürthy Zoltán Péter
Kezdőlap | Bemutatkozás | Elérhetőségek | Dokumentumok | Galéria